"Boldogok lesztek, mikor titeket az emberek gyűlölnek, és kirekesztenek, és szidalmaznak titeket, és kivetik a ti neveteket, mint gonoszt, az embernek Fiáért.
Örüljetek azon a napon és örvendezzetek; mert ímé a ti jutalmatok bőséges a mennyben; hiszen hasonlóképen cselekedtek a prófétákkal az ő atyáik."
Lukács ev. 6:22-23


Minden időben hirdesd az evangéliumot, és ha szükséges, használj szavakat is.”

"Megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket." (János 8,32)

2010. december 22., szerda

BOSSZÚ, IRGALOM, LELKIISMERET

Van 3 olyan személy, akiket kiemelkedően fontosnak tartok a Bibliai szereplők közül. Nem egy részletes jellemzést szeretnék most róluk leírni, nem. Sokkal inkább olyan érdekes vonásokat szeretnék megragadni ezen szereplők életében, olyan momentumokat amelyekből tanulhatunk, amelyek hasznunkra lehetnek hitéletünkben. Szeretném ha a körülményeket és a sokszor véletlennek tűnő eseményeket helyükre rakva igazi buzdítás lehetne mindennapi életünkre az, amit ma olvashatunk.



De kikről is van szó és mit tanulhatunk Tőlük?Józsefről, akinek az élete sem sokon múlott, amikor testvérei meggyűlölték Őt. Dánielről, aki rabszolgaként került az akkori világ központjába. Végül, de nem utolsósorban Márdokeusról, aki Dánielhez hasonlóan nem volt hajlandó meghajolni.
József történeténél érdekes lehet megnéznünk az Ő fivéreinek dühét, irigységét. Talán fel lehet vetni a kérdést, hogy jogos volt e az ő féltékenységük József iránt? József gyakorlatilag az irigység, a bosszú áldozata lett - legalábbis ez a történet eleje. Minden bizonnyal megölték volna, ha Isten nem hat egyikük szívére, így "csak" eladták rabszolgának.
Sokszor úgy tűnik nagyon rossz dolog történt az életünkben, nem értjük és azt mondjuk miért Istenem, miért pont én? Vagy csak bosszankodunk. Ilyenkor nehéz lehet, de érdemes arra gondolni, hogy lehetne rosszabb is.. Lehet hogy nem véletlenül van ez az egész. Vajon mit hoz ki Isten ebből, mit akar tanítani nekem? Mindhárom történetben voltak olyan mély pontok, ahol nagyon könnyű lett volna feladni.
De pont ezért érdemes bajainkban és gondjainkban emlékeznünk ezekre az emberekre, és arra ahogy megmenekültek, felemelkedtek onnan, ahonnan azt hinnénk nincs kiút, és arra is, hogy Isten ma és örökké ugyanaz. Ő nem változik, ma is az a szabadító és gondoskodó Isten mint egykoron.
" Ugyan melyiketek hosszabbíthatja meg az életét csak egy arasznyival is azzal, hogy aggodalmaskodik?"
"Sőt még a fejeteken a hajszálakat is mind számon tartja. Ne féljetek hát! Sokkal többet értek, mint a verebek"

(Lukács 25)
Felesleges az aggodalom, a kétségbeesés, ugyanis Istennél semmi sem lehetetlen, és ezt jól példázza József Dániel és Márdokeus története is.
József és testvérei életében a bosszú és irgalom szerepe
Most olvassunk kicsit bele József történetébe egy kicsit:
Jogos volt a testvérek irígysége? Számít egyáltalán, vagy mentség arra a tettükre, amit tettek? Vajon a másik ember tényleges vagy feltételezett igazságtalansága ad okot vagy mentséget a gonosz tettre, szóra? Hogy tudjuk ezt a sérelmet letenni Isten lábai elé?

De mit mond Jézus erről? A bosszúról, az irígységről?
"Ne szolgáltassatok magatoknak igazságot, szeretteim, hanem hagyjatok teret az Isten haragjának, hiszen írva van: "Enyém a bosszú, én majd megfizetek" - mondja az Úr. Sőt, ha ellenséged éhezik, adj neki enni, ha szomjazik, adj neki inni. Ha ezt teszed, izzó parazsat raksz a fejére. Ne engedd, hogy legyőzzön a rossz, inkább te győzd le a rosszat jóval." 
(Róma 12:19-21)
Micsoda? Ha valaki bánt, ha valaki rossz velem, még én legyek jó? Hogy képzeli ezt a Szentírás? Hát én teljesen alázkodjak meg a másik előtt? -kérdezhetnénk. A rosszat jóval, hogyan? Jézus azt tanítja,hogy a rosszat jóval kell meggyőzni,és Ő erről példát is adott az emberiségnek ,ami azóta is töretlen fénnyel hírdeti ezt az Igazságot. Isten azt üzeni: ne ítélj, hagyd meg ezt az ítéletet nekem! Ha mi magunk ítélünk, elvesszük Istentől az ítéletnek a jogát, ha mi akarjuk elintézni, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy csak egyre inkább elmérgesedik a dolog; a másik hogy inkább megkeményedik annak az embernek a szíve, aki a bosszút táplálja.
És most figyeljük meg az ige jelentőségét: A rosszat győzd meg jóval!
Próbáljunk meg beleérezni József testvéreinek egy kicsit a helyébe magunkat, próbáljunk meg belenézni a szívükbe. Vajon ez az egész végkifejlet, nem-e inkább a jó irányba mozdította el Őket, mintsem a rossz felé. Biztos vagyok benne, hogy a fivérek életében ez egy jelentős nap volt, a változás napja, és sok minden megváltozott az Ő viselkedésükben. Elgondolkodtató nemigaz? József helyesen cselekedett, Isten szerint. És talán épp ezért lett olyan mesébe illően szép a történet vége. Mekkora különbség!
Néha csak egy kicsit csendben kell maradnunk és várni az Úrra, és türelmesnek lenni:
"Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit! Hagyd az Úrra utaidat, bízzál benne, mert ő munkálkodik: világossá teszi igazságodat, jogodra fényt derít. Légy csendben és várj az Úrra!" (Zsoltár 37:4-7)
A Kovetkezo ket szemely elete is figyelemre melto.....:D
Meghajolni vagy nem hajolni?
Csak egy apró mumentum erejéig szeretnék kitérni Dániel és Márdokeusra.
Márdokeus és Dániel sem volt hajlandó meghajolni. Míg Márdokeus Hámán előtt, Dániel egy aranyszobor előtt nem volt hajlandó meghajolni, imádni azt, a történetet már fejből tudjuk.
Még ma is, visszatekintve, egyesek komolyan azt állítják, hogy Márdokeus kissé túlfeszítette a húrt. Meglehet. De azt nem tudjuk, mi minden késztette tettére. Tegyük fel, hogy volt benne egy csepp hajthatatlanság, legalábbis meggyőződéses férfiú volt, és nem félt az elvhű élettől. Inkább vállalta volna a halált, mintsem hogy feladja azt, amit helyesnek hitt. Ha úgy tetszik, mondd, hogy fanatikus volt, de Isten parancsát nézve tett így, és volt mersze e parancs szerint élni.
Dánielnek is az volt az egyik legnagyobb baja más szemében hogy Isten parancsát feljebb helyezte az uralkodó parancsánál, miszerint hajoljon meg, vagy legalábbis csak csináljon úgy. . Márdokeus sem volt képes erre . pedig körülöttük mindenki megtette ezt .. vajon nem e volt erje a tömegnek, a tömeg vonzásának? Mégis hogy voltak képesek ennyire erősek maradni? Mi a tanulságunk ebből? Nem mindig az a jó amit sokan csinálnak . nem mindig az a jó a helyes, ami még épp belefér amit tesz mindenki, vagy amit elfogadottnak tart a közvélemény.
George Washington mondta egyszer: "Igyekezz ébren tartani szívedben a mennyei tűz kicsiny szikráját, a lelkiismeretet!"
Apropó lelkiismeret: A lelkiismeretünkre bármikor hagyatkozhatunk?
NEM! A lelkiismeret becsapható, elnyomható, előbb utóbb egy üresen kongó semmihez hasonló valami lesz. A tömeg és mi magunk is alakíthatjuk, elnyomhatjuk azt.
Nem véletlen olvassuk: "Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halaira menő út." (Példabeszédek 14:12).
Más szóval, megeshet, hogy addig teszünk valamit, amíg Végül a lelkiismeretünk elhallgat. A szívünk megkeményedik, nem ítéli el többé a huni.

Folytatas nemsokara varhato....csak legyen mar idom:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése